A projekt indoklása

Az Európai Bizottság által az Európai Zöld Deal keretében javasolt „farmtól asztalig” stratégia jelentős változtatásokat tervez a mezőgazdaságban, olyan termelési változtatásokat vezetve be, amelyek egy átfogó fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdálkodási stílushoz vezetnek. A Közös Agrárpolitika (KAP) 2021-2027 közötti időszakra történő végrehajtására javasolt stratégia kilenc célkitűzést javasol, amelyek egyebek mellett a gazdaságok életképességét és ellenálló képességét, versenyképességét, a piaci erők egyensúlyát az élelmiszeripari vertikumban, a generációváltást ill. élénk vidéki területek.

Bár a kisgazdaságnak nincs egységes definíciója, vitathatatlan, hogy az EU-ban a gazdaságok ¾-ét nagyon kicsinek minősítették, és főként önellátó funkciót és kis termelést folytatnak. A gazdaságok 77,6%-a 10 ha-nál kisebb területen gazdálkodik. A kisgazdaságok ezért az európai mezőgazdaság sarokkövét jelentik, és szerepüket és fontosságukat (beleértve a társadalmi és környezeti) hangsúlyozni kell. Az EU ugyanakkor szembesül a népesség elöregedésével, a városi migrációval és a mezőgazdaságban a generációk közötti váltás problémájával. A gazdaságvezetők mindössze 11%-a 40 év alatti. Ugyanakkor a gazdaságok száma csökken. A mezőgazdaság tőkeintenzív ágazat, ahol viszonylag magasak a belépési korlátok. A teljesen új mezőgazdasági koncepció fenntarthatósága tehát a kis családi gazdaságok életképességétől függ, amelyeket átadnak a fiatal gazdáknak.

A kisgazdaságok idő-, adminisztrációs, tőke- és tudásigények miatt nem részesülhetnek a nagyüzemek fejlesztési stratégiájából. A sikeres életképesség és fenntarthatóság lehetősége az intenzív, magas hozzáadott értéket termelő termelés. Ez általában munkaigényes és előre feldolgozott termékek előállítását jelenti. A fejlődés gátja gyakran a befektetési tőke hiánya és a piacra (különösen a kiskereskedelmi láncokba) való belépés nehézségei. A megoldás ebben az esetben a gazdálkodók egymás közötti együttműködése, valamint a vertikális más vállalkozásaival, tudományos és tanácsadási együttműködés.

Sajnos Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Szlovákiában a szocialista tapasztalatok és az átalakulási kudarcok még mindig hiteltelenné teszik az együttműködést. A mai fiatal gazdálkodóknak és agrárhallgatóknak azonban már nincsenek saját negatív tapasztalataik. A share economy szolgáltatásait veszik igénybe. Olyan környezetben, ahol az állami támogatás bármilyen jellegű együttműködés kialakítására korlátozott, vagy nem megfelelően kerül felhasználásra, és a kooperativitás szintje alacsony, olyan innovatív tudásbázis létrehozása szükséges, amely elindítja a fiatal gazdálkodók közös tevékenységét. A Stratégia keretében megvalósuló szakpolitikai újítások jelentősen befolyásolják a fiatal gazdálkodók helyzetét a kisgazdaságokban.

Az agrárhallgatók oktatása és az aktív fiatal gazdálkodók képzése a mezőgazdaság hosszú távú perspektívájának elengedhetetlen szempontja a közelgő változások kapcsán. Fontos rávilágítani a kisgazdaságok fenntarthatóságának problémáira a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok között, meghatározni azokat a gyengeségeket, kritikus pontokat, amelyek hosszú távon jelentősen befolyásolhatják az egész folyamatot, és olyan tevékenységeket kell elősegíteni, amelyek lehetővé teszik a sikeres és életképes mezőgazdaságot az országban. hosszútávú. E tekintetben a javasolt projekt célja egy olyan nemzetközileg és tartalmilag sokrétű, nemzetközi együttműködés keretében elkészített output-készlet létrehozása, amely az újonnan javasolt stratégia keretében segíti a kisgazdaságok fiatal gazdálkodóinak alkalmazkodását a új feltételeket, feltételezve a hosszú távú életképességet, a mezőgazdasági tevékenységek fenntarthatóságát és a megnövekedett hozzáadott értéket.